A „Színek” az a témakör, ami tartalmilag talán nem a
legfontosabb, mégis az első óráktól kezdve szoktunk velük ismerkedni, mivel
olyan kézenfekvő. Bárminek megnevezhetjük a színét, ami körülvesz minket: a
szőnyeg, a függöny, a gyerekek ruhái stb. Számtalan játékra ad lehetőséget, így
a színek segítségével sok minden mást is gyakorolhatunk: szókincsünket
rögzíthetjük, egyszerű mondatszerkezeteket gyakorolhatunk stb.
A színekkel való mókázásra vannak nekem ezek a ki
zsákocskáim:
Először csak a kék, sárga, piros és zöld színekkel játszunk,
aztán később folyamatosan jön hozzá a többi.
- Megnevezem, hogy az adott zsák a
kezemben milyen színű.
- Felemelek egy-egy zsákot, a gyerekek pedig hangosan
mondják, hogy az milyen. Felváltva emelgetem a zsákokat egyre gyorsabban. Amíg
bele nem gabalyodnak. J
- A gyerekek kezébe adok egy-egy zsákot, amelyik színt mondom, annak a gyereknek
kell felállni, akinél az a szín van.
- A teremben különböző pontokon helyezem el
a zsákokat, középre állunk, amelyik színt mondom, ahhoz a zsákhoz kell futni.
Na de a legérdekesebb mindig, hogy mi van a zsákban!
J Keressünk egy
alkalmat, amikor a gyermekeink nincsenek otthon, és merüljünk el a játékos
ládáikban! Keressünk minden zsákba az adott színnek megfelelő kütyüket, Kinder
tojás figurákat, ilyesmit! Próbáljunk olyan apróságokat gyűjteni, amivel már
régen játszott gyermekünk, és azt gondoljuk, hogy nincs már rá szüksége! Ez
egyébként reménytelen vállalkozás, mert amint meglátja nálunk, abban a
pillanatban az lesz a kedvenc játéka, amire neki azonnal szüksége lesz, de
azért próbálkozzunk!
J
A kis
„kincsekkel” teli zsákokkal úgy szoktunk játszani, hogy minden zsákba teszek valamit,
ami nem oda való, és meg kell keresni a kakukktojást. Vagy összekeverem az
összes kütyüt (Ezt általában Hans Hase szokta előzőleg otthon, és elfelejt
rendet rakni.), és szétválogatjuk őket. Közben egyesével megnevezünk szépen
mindent: „-Ist das grün? –Ja, das ist grün./ Nein, das ist
blau.” stb.